Zöld harc Budapesten: a lakások energetikai felújítása kulcskérdés

A Föld napja alkalmából először rendeztek szakmai fórumot a Városházán. Szóba került a Budapesti Zöld Panelprogram, aminek keretében ötmilliárd forintos alap áll a klímacélok szolgálatában. De beszéltek a közösségi közlekedés fejlesztéséről és a város faállományáért folyatott harcról is.

„Budapest zöld jövője nemcsak cél, hanem közös vállalás”– hangzott el az első, Budapest Főváros által szervezett, Föld Napja alkalmából tartott szakmai fórumon a Városházán. A rendezvényen várostervezők, közlekedési és klímaszakemberek, kertészek és más szakértők vitatták meg a főváros zöldstratégiáját, a jelenlegi kihívásokat és a jövő lehetőségeit.

A főváros csatlakozott az Európai Bizottság „100 Klímasemleges és Okos Város” küldetéséhez, amely a klímasemlegességi célkitűzések zászlóshajója lehet Európában. A program célja, hogy a résztvevő városok 2030-ra elkészítsék saját klímasemlegességi útitervüket, és innovációs központként példát mutassanak másoknak is a 2050-es klímasemlegességi átmenethez.

2030-as célkitűzések Budapest számára:

• A lakások egyharmadának energetikai felújítása;
• A napelemek összkapacitásának 1500 MW-ra növelése;
• A távhőellátás legalább 50 százalékban megújuló, 50 százalékban hulladékhő, 75 százalékban kapcsolt energiatermelésből származó hő felhasználásával történjen;
• A személyautóval közlekedők arányának legalább 30 százalékkal történő csökkentése;
• Fejenként 1 négyzetméterrel több zöldterület 350 hektárral több helyi védett természeti terület; – hangsúlyozta Barsi Orsolya, a főváros Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője.

Hozzátette: Budapest lakásállományának 80 százaléka társasház, ami lassítja az energetikai korszerűsítéseket. A klímasemlegesség elérése 2030-ig mintegy 11 milliárd euróba kerülne, ám hasonló nagyságrendű megtakarítás is keletkezne – vagyis a beruházás hosszú távon megtérülne.

A Budapest Klímaügynökség fő célja épp az alacsony beruházási hajlandóság leküzdése, különösen a panellakások esetében. A nyári hőhullámok egyre gyakoribbak: a 30 Celsius-fok feletti napok száma a 2050-es évekre átlagosan 12 nappal, a század végére pedig 37 nappal nőhet. Ez súlyos egészségügyi és életminőségi kockázatokat jelent.

A közlekedés a klímacélok egyik kulcsa

A közlekedés a fővárosi szén-dioxid kibocsátás 30 százalékáért felelős – mutatott rá Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója. Miközben Budapest lakossága stagnál, az agglomerációé folyamatosan nő.
A fővárosban tizenegy kerületben nő, más belső kerületekben pedig folyamatosan csökken a lakosság száma, a közlekedésfejlesztés éppen ezért nem egy statikus várost, hanem egy folyamatosan változó lakosságot szolgál ki. 

Ma több mint 700 ezer autó járja a város útjait, az autók átlagos életkora már meghaladta a 16 évet. A cél, hogy 2030-ra minden ötödik utazás közül négy fenntartható módon – közösségi közlekedéssel, kerékpárral vagy gyalogosan – történjen. Jelenleg Budapest világelső az egy főre jutó éves közösségi utazások számában. A rövid távú cél, hogy napi 8–9 ezerrel többen válasszák a tömegközlekedést, és kétezerrel csökkenjen a közúti forgalomban részt vevő gépkocsik száma. Ehhez elengedhetetlen a villamoshálózat fejlesztése és a trolibuszpark bővítése is.

Veszélyben a város faállománya

A fák jelentős része 70–80 éves, és egészségi állapotuk egyre romlik, hívta fel előadásában a figyelmet Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Súlyos gondokkal küzd a közterületi faállomány. A városi zöldfelületi borítottsága 65 százalék, ebben nem állunk rosszul, a közparki ellátottságot pedig személyenként hat négyzetméterről hét négyzetméterre szeretnék emelni.

A klímaváltozás a zöldfelületeket is sújtja. Bár az éves csapadékmennyiség 2050-ig csupán 7 százalékkal csökkenhet, annak eloszlása szélsőségesebb lesz: hosszabb aszályos időszakok, egyre gyakoribb özönvízszerű esők jöhetnek. Idén februárban például aszály volt – az ilyenkor szokásos belvizek helyett –, míg tavaly szeptemberben a Duna is megáradt.
A város „okos” térképekkel méri fel, hol van szükség beavatkozásra. Kiemelt fejlesztési terület a Népliget, az Új köztemető, valamint Rákosrendező, ahol egy hatalmas közparkot szeretnének létrehozni.

Fák, gépek, ökológia

A városi fák hűtőhatása nyáron elérheti a 6 Celsius-fokot is, erről Dezsényi Péter, a FŐKERT Kertészeti Divíziójának főigazgatója beszélt. A 110 ezer, FŐKERT által gondozott fa évente több mint 30 ezer tonna szén-dioxidot köt meg és jelentős mennyiségű szálló port is kiszűr. E faállomány ökológiai szolgáltatásainak értéke évente több mint 7,5 milliárd forint, teljes becsült értéke pedig 100 milliárd felett van. Mindezek ellenére a FŐKERT költségvetésének mindössze 25 százalékát fordítja a fákra. A szakember szerint a „tűzoltás helyett” proaktív faállomány-gazdálkodásra és modernizációra lenne szükség.

Klímaügynökség és Zöld Panelprogram

A lakossági épületek energetikai korszerűsítése az egyik legsürgetőbb feladat – hangsúlyozta Ámon Ada, a 2025-ben létrehozott Budapesti Klímaügynökség ügyvezetője. Európában már több mint 350 ilyen ügynökség működik, négyezer alkalmazottal.
Jelenleg az épületfelújítások aránya évi 1 százalék alatt van, a dekarbonizációs célok eléréséhez azonban legalább évi 4 százalékos rátára lenne szükség. Kiemelkedő lehetőséget jelentenek a panellakások, ezért indították el a Budapesti Zöld Panelprogramot (BZP), amely minimum 30 százalékos energiamegtakarítást célzó projekteket támogat.
A főváros 5 milliárd forintos, vissza nem térítendő alapot hozott létre, amely a beruházások 30 százalékát fedezheti.

A program akár 16 milliárd forintnyi fejlesztést is megmozgathat. Már 11 kerülettel folynak tárgyalások, amelyek 600 millió forintot ajánlottak fel a program keretében. A jövőbeni célok között szerepel az is, hogy a leginkább rászoruló háztartásokban megszüntessék a szilárd tüzelésű berendezéseket, és legalább 200 lakóegységet lássanak el hatékonyabb, korszerű fűtési rendszerrel.

Április 22. a Föld napja

A Föld napja alkalmából különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Az eseményeket az Earth Day Network koordinálja. A napot 175 országban tartják, Magyarországon 1990 óta rendezik meg. 2009-ben Evo Morales bolíviai elnök kezdeményezésére az ENSZ április 22-ét a „Földanya Nemzetközi Napjává” nyilvánította. A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Forrás: https://www.economx.hu/
Kép forrása: https://pixabay.com/hu/