Magyar projekt is szerepel az idei Europa Nostra-díj díjazottjai között

Az Európai Bizottság és az Europa Nostra kihirdette az Európai Örökség-díj / Europa Nostra-díj 2026-os nyerteseit, melyek között egy magyar és egy erdélyi projekt is szerepel. Mindkét fejlesztés Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriájában kapott díjat.

Idén Európa legrangosabb örökségvédelmi díjait 30 projekt és 18 országból származó pályázó projekt kapja meg. Az idei nyertesek között szerepel a ZDA- Zoboki Építésziroda tervei alapján felújított Magyar Állami Operaház és a Tulogdy László építész, műemlékvédelmi szakember vezetésével felújított válaszúti Bánffy-kastély, mindkettő a Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában kapta meg az elismerést. A kulturális örökség támogatói május 12-ig szavazhatnak online, hogy eldöntsék, ki nyeri el a 2026-os Közönségdíjat, amely 10 000 euróval jár.

A nyerteseket egy tíz, Európa-szerte működő örökségvédelmi szakértőből álló zsűri választotta ki, miután öt válogató bizottság értékelte az összes pályázatot. Az idei díjra összesen 261 pályázatot nyújtottak be 40 európai országból származó szervezetek és magánszemélyek. 

Zoboki Gábor az Örökség, mint erőforrás: Műemlékek és kortárs beavatkozások a holnap Európájában című konferencián, ahol a díjat bejelentették. 2026. április 21. Fotó: Gulyás Attila

ZDA a Magyar Állami Operaház felújításáról

A budapesti Magyar Királyi Operaház, amelyet Ybl Miklós tervezett és 1884-ben adtak át, Európa egyik történelmileg legjelentősebb operaháza. Az Andrássy úton található, amely az UNESCO világörökség része. A neoreneszánsz építészet és a gazdag belső díszítés egysége a 19. század végi Magyarország kulturális törekvéseit fejezi ki. 

Több mint 140 év folyamatos használat után az Operaház átfogó felújításra szorult. A megújítás a történeti hitelességet a teljes körű kortárs funkcionalitással ötvözte. A folyamat során az irányadó elv az volt, hogy a munkálatok Ybl Miklós eredeti elképzelésének szellemében történjenek. 

A projekt állami finanszírozásból valósult meg, és több éven át tartott. A restaurálás során a nézőtér, a fogadóterek és az ünnepi terek visszakapták eredeti színvilágukat és díszítéseiket, archív kutatások és anyagelemzések alapján. A későbbi átalakításokat gondosan értékelték, és ahol szükséges volt, eltávolították. A cél az épület történeti karakterének helyreállítása, a mennyezeti freskók restaurálása és Ybl Miklós jellegzetes színátmeneti koncepciójának visszaállítása volt.

ZDA: a Magyar Állami Operaház felújítása. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás (Építészfórum archívum)

A színpadot és a nézőteret a legmodernebb technológiával és energiahatékony rendszerekkel újították fel. A színpadi gépészetet teljes egészében megújították, a műszaki kapacitást és a biztonsági előírásokat korszerűsítették. A színfalak mögötti területeket modern produkciós létesítményekké alakították. Ergonomikus székeket és olyan új világítási rendszereket telepítettek, amelyek a 19. századi gyertyafényes hangulatot idézik. A gépészeti rendszereket, az akusztikát és a tűzvédelmet a hatályos előírásoknak megfelelően korszerűsítették. 

Az energiahatékonysági intézkedések közé tartozott az ablakok és az épületrendszerek korszerűsítése, amelyet a történelmi környezet tiszteletben tartásával hajtottak végre. A beavatkozásokat diszkréten integrálták a meglévő szerkezetekbe és díszítőelemekbe. 

Az akadálymentesítésre is kiemelt figyelmet fordítottak. Csökkentették az akadályokat, javították a közlekedést, és az épületet a mozgáskorlátozott látogatók és előadók igényeihez igazították. Korábban a színház a jegykategóriák szerint különítette el a közönséget; ezt a felosztást megszüntették, így ma minden látogató ugyanazokat a közös tereket használja. Az épület környezetét új gyalogos és kerékpáros infrastruktúrával fejlesztették. 

ZDA: a Magyar Állami Operaház felújítása. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás (Építészfórum archívum)

A Magyar Állami Operaház felújítása megmutatja, hogyan felelhet meg egy 19. századi operaház a modern követelményeknek, miközben megőrzi építészeti hangulatát és akusztikai karakterét. A projekt központi kihívása az volt, hogy hű maradjon Ybl Miklós eredeti terveihez és építészeti esztétikájához, miközben az épület műszaki felszereltsége megfelel a mai akusztikai és közönségi elvárásoknak. A strukturált és együttműködésen alapuló folyamat értékes tanulságokkal szolgál a történeti színházi épületek megőrzése és adaptív újrahasznosítása terén Európa-szerte.

A díj zsűrije kiemelte: „A projekt gondos egyensúlyt teremt a történelmi színház helyreállítása és a modern előadási követelmények között. A kiemelkedő multidiszciplináris munka és a fejlett, fenntartható technológiák integrálása támogatja a Magyar Állami Operaház folyamatos működését a legmagasabb szakmai szinten." 

A válaszúti Bánffy-kastély

A Kolozsvártól 25 kilométerre található Válaszúton (Rascruci) álló kastély egyedüli romániai helyszínként részesül a díjban, mellyel idén 18 ország 30 projektjét ismerik el.

A kulturális központként működő kastélyt európai uniós és saját forrásokból újította fel jelenlegi tulajdonosa, a Kolozs megyei közgyűlés. A tervezési és restaurálási munkálatokat Guttmann Szabolcs műépítész fogta össze, a felújítás Tulogdy László építész, műemlékvédelmi szakember és csapata szakmai irányításával történt. A díjat azzal érdemelték ki, hogy a restaurálást a történelem és a hitelesség mély tiszteletével végezték, miközben kortárs funkciót is kívántak biztosítani az épületnek.

A válaszúti Bánffy-kastély. Fotó: Andreea Marchis/Flickr

Az Europa Nostra indoklása szerint a projekt "bemutatja, hogyan lehet egy elhanyagolt arisztokrata birtokot újra integrálni a kortárs közösségi életbe". Hangsúlyozzák, hogy a szakemberek koherens egészként állították helyre az épületet, a kastélyparkot és környezetét, miközben a hosszú távú fenntartását, a készségfejlesztést és a helyi szerepvállalást bátorították vidéki környezetben.

A felújított válaszúti Bánffy-kastélyt 2023 novemberében adták át több mint öt évig tartó restaurálás után, melynek során a külső homlokzatok és belső terek mellett a kastélyparkot is helyreállították, rendezték.

A tervezési és restaurálási munkálatokat összefogó Guttmann Szabolcs műépítész akkor az MTI-nek elmondta: a válaszúti Bánffy-kastély azon kevés erdélyi nemesi rezidenciák egyike, melynek teljes belső burkolata megmaradt, ez adja fő értékét.

A válaszúti Bánffy-kastély. Fotó: Andreea Marchis/Flickr

"Az a csoda, hogy egy ilyen értékes enteriőr mai napig olyan állapotban maradt fenn, hogy lehetett restaurálni" – mondta. 

Rámutatott: Erdélyben többnyire templomok őrizték meg eredeti berendezésüket, a kastélyoké 99 százalékban elveszett. Felér a csodával, hogy a kastély értékes faburkolata nem lett felgyújtva, eltüzelve, a párizsi világkiállításon díjazott egyedi cserépkályhák is megmaradtak. Kitért arra, hogy a kastély udvarát, parkját is helyreállították, ami szintén nem gyakori Erdélyben.

Tulogdy László építész a legnagyobb kihívásnak a restaurálási folyamat részleteinek összeegyeztetését nevezte és annak elérését, hogy az összhatás egységes legyen. Nagy nyereségnek nevezte, hogy a pincét rendezvénytérnek mentették meg. A farestaurálási munkálatokat Rostás Árpád és Balla Csaba farestaurátorok végezték. A szakértői csapatnak a többi között Kolozsi Tibor kőrestaurátor és Weisz Attila művészettörténész is tagja volt.

A válaszúti Bánffy-kastély. Fotó: Andreea Marchis/Flickr

A válaszúti kastély az egyik legfontosabb erdélyi nemesi família, a Bánffy család nyári rezidenciája volt. Az 1848-49-es forradalomban nagyon megrongálódott udvarház felújításából született 1859 után báró Bánffy Albert, majd fia, Bánffy Ádám megrendelésére. A 19. század második felében nyerte el jelenlegi formáját, legnagyobb értékét az épen megőrzött belső burkolatok képezik.

A csarnok földszinti falait tölgy- és kőrisfából készült neoreneszánsz jellegű burkolat borítja. Az ebédlő fő ékessége a zöld mázas cserépkályha, melynek két oldalfalán a magyar történelem jelentős pillanatait ábrázoló domborművek láthatók.

A kommunizmus idején államosított épületben 2007-ig kisegítő iskola működött, majd használaton kívül állt. Felújítására 2017-ben nyert csaknem 20 millió lejes (1,5 milliárd forint) uniós támogatást a megyei közgyűlés, amit saját költségvetéséből egészített ki.
Az Európai Örökség-díjakat május 28-án adják át a ciprusi Nicosiában. 

Forrás: https://epiteszforum.hu
Képek forrása: https://epiteszforum.hu