Ki fizeti meg a fenntarthatóság árát az ingatlanszektorban?

A magyar építőipari vállalatok elkötelezettnek mutatkoznak a fenntarthatósági szempontok érvényesítése mellett, és erre ösztönzik őket a finanszírozási oldalon a bankok és a befektetők is.

 Ők szívesebben hitelezik a zöldnek minősülő projekteket, és szívesebben vásárolnak olyan kötvényeket, amelyeket valamilyen fenntarthatósági cél megvalósítására bocsátanak ki.

 

A zöld kötvénykibocsátások száma és értéke ugrásszerűen emelkedik, a folyamatot pedig a háttérből támogatja a Magyar Nemzeti Bank is. Látszólag tehát minden rendben, a szektor zöldítése folyamatban van - írja elemzésében Dános Pál, a KPMG ingatlan tanácsadásért felelős vezetője.

EBBEN A HELYZETBEN NEM AZ A KÉRDÉS, HOGY VAN-E HASZNA AZ ESG-SZEMLÉLETNEK AZ ÉPÍTŐIPARBAN, HANEM AZ, HOGY KI FIZETI MEG A FENNTARTHATÓSÁG ÁRÁT.

A fenntarthatósági szempontok érvényesítése ugyanis az építőipari kivitelezésben és üzemeltetésben is addicionális költségeket jelent, és egyáltalán nem világos, hogy ezt a vásárlók vagy a bérlők hajlandók-e megfizetni. Ebben az értelemben elválik egymástól a zöld minősítés haszna és hozama. A haszon nyilvánvaló és az ESG (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) szempontok szerint jól leírható. Az épített környezet energia felhasználása adja a globális CO2 kibocsátás 40 százalékát, vagyis ennek bármilyen csökkentése komoly hatással van az összes kibocsátásra.

Ami a társadalmi szempontokat illeti, épületeink, az általuk teremtett lokális közösségi terek és szolgáltatások nagyban meghatározzák az életminőségünket.

Vállalatirányítási szempontból nem elhanyagolható a szektor átlátható működése, az építési szabályok betartása és a biztonsági szempontok maradéktalan érvényesítése. Mindent egybevetve a haszon egyértelmű, még ha valójában és érzékelhetően csak hosszú távon érvényesül.

NEM BIZTOS AZONBAN, HOGY A JÖVŐBELI HASZNOK MAI KÖLTSÉGEI ÉRVÉNYESÍTHETŐK AZ ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRAKBAN ÉS A BÉRLETI DÍJAKBAN.

 

Forrás: https://www.portfolio.hu/