Lambda Systeme | 70 év építészete egyetlen uralkodó alatt
×

Sütik kezelése

70 év építészete egyetlen uralkodó alatt

II. Erzsébet királynő hét évtizedes uralkodása alatt sokat változott az építészet. Ekkora időtávlat már az építészetben is történelminek számít, lássunk néhány példát a brit építészet alakulására az ötvenes évektől napjainkig.

 

Az elmúlt hetven évben sokat változott az építészet, melynek ez idő alatt mindvégig egyik legfontosabb élő kísérleti műhelye volt London. A királynő saját szemével láthatta a város folyamatos átalakulását, több esetben is megélhette, hogy az általa megnyitott épületet elbontották, hogy újat, korszerűbbet, nagyobbat építsenek helyette, vagy akár ugyanazt az épületet új funkcióval felruházva adta át újra a nagyközönségnek néhány évtized elteltével. Míg II. Erzsébet fogékony volt minden esztétikai vagy technikai újdonságra, fia, Károly herceg soha nem rejtette véka alá, hogy stílusok tekintetében jobban szereti a hagyományos irányvonalat, ha úgy tetszik, az állóvizet.

Az ötvenes években a modernizmus volt a meghatározó építészeti stílus Nagy-Britanniában, így nem meglepő, hogy a londoni repülőtér a királynő által 1955-ben felavatott központi utasterminálja, a Frederick Gibberd angol építész által tervezett Queens Building is ennek a stílusnak a jegyeit hordozta magán. Az épület a repülőtér fő utasbejáratát, valamint légitársasági irodákat, mozit, tetőkerteket és "grillszobát" tartalmazott.

A Queens Building később Heathrow repülőtér 2-es termináljának újabb épületei közé ágyazódott, 2009-ben pedig lebontották, hogy helyet adjon a Foster + Partners által tervezett terminálnak. II. Erzsébet később, 2008-ban pedig a Rogers Stirk Harbour + Partners által tervezett high-tech 5-ös terminált nyitotta meg.

A Commonwealth Institute épületét Robert Matthew és Stirrat Johnson Marshall az RMJM-ből tervezték, mely a Brit Nemzetközösség életének bemutatását szolgáló állandó kiállításnak adott otthont. A rézborítású, hiperbolikus paraboloid tető alatt álló modernista betonépületet az OMA és John Pawson alakította át 2016-ban Design Múzeummá.

A Twentieth Century Society örökségvédelmi kampánycsoport ugyanakkor elégedetlen volt a felújítással, amelynek során a külső sértetlen maradt, de a belső teret teljesen újjáépítették, és azt állították, hogy egy "háború utáni csodálatos remekmű" elveszett, mivel a belsőben egy 21. századi kortárs építészet született.

1962-ben a királynő részt vett a Coventry Katedrális korszakalkotó modern épületének felszentelésén, amelyet Basil Spence skót építész tervezett az előző, 14. századi katedrális helyére, amely a második világháború német bombázása során megsemmisült. A háború utáni modernizmus kulcsfontosságú példája gótikus elődjének romjai mellett áll.

Az építészeti kérdésekben hírhedten markáns véleményét bátran vállaló III. Károly király (akkoriban még Károly herceg) által „atomerőműnek" nevezett, Temze partján álló brutalista Királyi Nemzeti Színházat Denys Lasdun angol építész tervezte. A kívül-belül puszta betonfelületekkel büszkélkedő, 1976-ban átadott épület a kezdeti hangos ellenvetések ellenére már 1994 óta műemléki védettséget élvez. Három színpadához összesen több mint 2 400 ülőhely tartozik.

A királynő által "a modern világ egyik csodájaként" leírt Barbican Center 1982-es megnyitásakor Nyugat-Európa legnagyobb művészeti központja volt. A Londoni Szimfonikus Zenekar 1943 férőhelyes koncerttermét és a Royal Shakespeare Company 1156 férőhelyes színházát, valamint számos galériát, mozit, kávézót és könyvtárat tartalmaz, a művészeti központ a tágabban vett Barbican lakótömb részét képezi.

A Chamberlin, Powell and Bon brit stúdió által tervezett épület az Egyesült Királyság egyik legismertebb brutalista épülete, London egyik jelképévé vált, a mai napig sokan rajonganak érte.

1986-ban szintén a királynő nyitotta meg a Lloyd's biztosító épületét, amelyet Richard Rogers építész tervezett. A még ma is futurisztikusnak ható cégközpont a csúcstechnológiás építészet kulcsfontosságú korai példája, a londoni City radikális kiegészítése. Összes épületgépészetével és külső felvonóival a tiszta belső terek létrehozása volt a cél. "Az épület kétségtelenül mérföldkő mind a város látképét, mind a Lloyd's történelmét tekintve" – mondta a királynő. Richard Rogers arra emlékezett vissza, hogy "mindenki támadta", miközben a mai napig turistalátványosságnak számító, ma már védett műemlék projekten dolgozott.

Hosszas késlekedés után a királynő 1998-ban hivatalosan megnyitotta a British Library-t, melynek tervét Károly herceg „titkosrendőrségi akadémiának” titulálta. A Colin St. John Wilson és MJ Long építészek által tervezett későmodern épület a vártnál több mint egy évtizeddel később készült el. A királynő jobban lelkesedett az új épületért, mint fia, "ez a legnagyobb középület, amelyet ebben az évszázadban Nagy-Britanniában emeltek, és teljesen helyénvaló, hogy könyvtár legyen" – mondta annak idején.

Az angol titkosszolgálatok valódi központját ugyanakkor Terry Farrel tervezte meglehetősen karakteres birodalmi posztmodern stílusban. Az 1994-ben elkészült SIS épületet, melyet Ceaușescu Tornyokként is becéztek, az 1930-as évek ipari modernista építészete ihlette, mint például a Bankside és Battersea erőművek, valamint maja és azték templomok.

Szintén a posztmodern korszak remeke a James Stirling tervei alapján, de már a mester halála után, 1997-ben átadott No.1 Poultry, mely egy neogótikus, kúpos tornyos kiskereskedelmi épület helyét foglalta el.

2000-ben készült el a Tate Modern, amelyet a svájci Herzog & de Meuron építészeti stúdió tervezett a Temze déli partján Londonban. A művészeti galériát az egykori Giles Gilbert Scott által tervezett Bankside erőműből alakították ki, amelyet a királynő 37 évvel korábban, 1963-ban nyitott meg.

A London Aquatics Centre, a 2012-es Londoni Olimpiai Játékok úszószámainak helyszíne már egy merőben más építészetet képvisel. Érdekesség, hogy Zaha Hadid a terveket 2004-ben az olimpiai pályázat megnyerése előtt készítette, így az oldalsó nézőszárnyak nem voltak az eredeti tervben. Építés közben adták hozzá őket, hogy megfeleljenek a közönség létszámának, a játékok után pedig elbontásra is kerültek. Az elegáns, hullámot formáló tető által meghatározott épülettömeg már kétséget kizáróan a huszadik századi látvány- és élményorientált építészet reprezentánsa.

2017-ben készült el Amanda Levete Victoria & Albert múzeumhoz tervezett új bejárata, mely absztrakt geometrikus formájával úgy siklik bele a patinás történelmi épület udvarába, mintha mindig ott lett volna.

Három hónappal ezelőtt jelent meg őfelsége váratlanul az utolsó nagyszabású projekt átadásán. Az egyébként róla elnevezett, Londont föld alatt átszelő Elizabeth Line 13 év munkájával valósult meg. Tágas, csarnokszerű föld alatti tereivel új dimenziót nyitott meg a föld alatti közlekedésben. Anyaghasználatában visszautal a huszadik században népszerű betonépítészetre, igaz, a felületek gondosabban munkáltak, szinte elegáns érzetet keltenek, helyenként élénk, telt színekkel oldottak.

A Londoniak büszkék a város sokszínű, változatos, olykor meghökkentő, de mindenképpen jövőbe tekintő építészetére. Miközben az elmúlt hét évtized építészetét ugyanolyan fontosnak tartják, mint az azt megelőző évtizedekét, évszázadokét, mindig érdeklődéssel várják az ódon házsorokban az állványok mögül felbukkanó új színfoltokat, és nem bánják, ha időnként némi meghökkentéssel az építészet is hozzájárul a városi élet lüktetéséhez. Talán az izgalmas építészet iránti érdeklődésüket a kevésbé befogadó új király sem veti majd vissza.

 

Forrás: https://tervlap.hu/